Május 1-ét a PQE csapata együtt töltötte. Mindenki eljött, akik segítik a munkánkat.
Ételben, italban, na meg sütikben sem volt hiány. Mákos, kókuszos, csokis, krémes, csigatekercses és még sorolhatnánk, mint Gombóc Artúr a csokoládét.
Gáborunk főzte a marhapörköltet bográcsban, ami a tálalás után már másfél óra múlva el is fogyott. Mindenki megnyalta a tíz ujját. Volt, akik szerint egy kicsit sós lett, ami azt is jelentheti, hogy szerelmes volt a szakácsunk. Valljuk be őszintén, – hiszen ez senki előtt nem titok-, tényleg az. A legkisebb kis királyfi, Marcika volt, aki délelőtt a nagy nyüzsiben annyira jól érezte magát, hogy nem akart aludni, de egyszer csak a friss levegő és jó sétáló, altatás miatt bevágta a szunyát.
Ezen a napon nem akartunk dolgozni, csak együtt lenni és ebben a szép napsütéses időjárás is segítette a csapatot. Focizás, napozás, és nevetős, sztorizás, jó kedvű beszélgetések mellett gyorsan eltelt ez a nap is.
